Csehországi magyarok

A második világháború után Csehszlovákia gazdasága gyors fejlődésnek indult. A 60-as, 70-es években egyre több gyár létesült Nyugat- és Észak-Csehországban, ahova az egész országból, így a szlovákiai országrész déli, magyarlakta településeiből is érkezett munkaerő. A fiatal magyar munkások Teplice v Čechách, Most, Litomeřice és Karlovy Vary környékén leltek új otthonra. Annak ellenére, hogy gyorsan megtanulták a helyi nyelvet és alkalmazkodtak a szokásokhoz, nem akarták sem megszakítani a kapcsolatukat szülőföldjükkel, sem elfelejteni anyanyelvüket. Ezért keresték az alkalmakat, hogy magyarul beszélgethessenek, feleleveníthessék a hagyományaikat: klubdélutánokat, közös zenéléseket, táncos mulatságokat, ünnepségeket tartottak. Ezekből a baráti társaságokból, klubokból alakultak meg később a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének egyes helyi egyesületei. 2018 novemberében e sorok íróját vendégül látta a Teplice-Mosti Helyi Egyesület egy kiállításmegnyitó apropójából.

Az advent a várakozás és készülés jegyében telik, egy gyermekprogram pedig hangos és színes. Hogy lehet ezt a kettőt egyesíteni?! Egy fantasztikus ostravai gyermekadventtel, melyben minden korosztály képviselteti magát, melyben mindenki aktív és segítőkész és nem utolsó sorban, ahol jön a Mikulás angyallal és ördöggel hasznos, szép és finom ajándékokkal. Na ilyen volt a 2018-as ostravai gyermekadvent!!! A gyermekadvent ötletéről e sorok írója már megérkezésekor, szeptemberben hallott, és a korábbi gyermekadventek sikere alapján az elvárás és megfelelni vágyás csak tovább nőtt benne. Így izgatottan és számtalan egyeztető megbeszéléssel készültünk a szervezőkkel: Ivkovič Krisztinával és Bors-Fiszli Edittel 2018. december 8-ára. Volt, aki még reggel sütött, vagy előző éjjel próbálta ki a gyerekeknek és fiatal felnőtteknek szánt feladatokat. Az esemény hangosságáról a legérzékletesebb és legjobb ismertető, hogy egy idő után már nem hallottuk a karácsonyi zenéket a folyamato

Pista bácsi és az Ostravai Csalogányok 2018. október 16-án egy nagyon különleges évfordulót ünnepeltünk az ostravai magyar klubban, közösségünk nagyra becsült Pista bácsija, azaz Pitschmann István betöltötte a 90. életévét. A felvidéki rozsnyói születésű Pista bácsi 1928-ban született, és szerencsére átvészelte a második világháború viharos éveit is. A világháborút követő évtizedek az ipar fénykorát jelentették Ostravában, felvidéki magyarok ezreit vonzva Csehszlovákia ipari fellegvárába, köztük őt is. 1949 óta, közel hetven éve él a városban, átélte az iparosítás fénykorát és annak bukását. 1992-ben részt vett az ostravai magyar klub megalapításában is. Egy hosszú és szép élet elevenedik meg előttem, ahogy ezeket a sorokat írom visszaemlékezve a vele történt beszélgetésre. Az alábbiakban ennek az interjúnak szöveges változata olvasható. A mindig vidám Pista bácsi János: Hogy is került ide Ostravába? Pista bácsi: A felvidéki Rozsnyón éltem az életem első két évtized

2018. október 13-án nagy sikerrel mutatta be a naszvadi Mécsvirág Irodalmi Kör Mécs László irodalmi estjét, a költő halálának 40. évfordulója alkalmából a Prágai Magyar Katolikus Plébánián. Mécs László eredeti neve Martoncsik József 1895-ben született a Kassa közeli Hernádszentistvánon. Tanulmányai után belépett a premontrei rendbe és élete végéig, 1978-ig lelkipásztorként és költőként tevékenykedett a történelmi események által megpróbáltatott időszakon kívül. 1943 és 1971 között nem publikálhatott Magyarországon, 1953 és 1956 között koholt vádakkal bebörtönözték. Mindezek ellenére itthon és külföldön is elismertséget szerzett a közönség és költőtársai körében, sokan a „két világháború közötti vallásos líra legnépszerűbb, leghatásosabb egyénisége[ként]” tartották és tartják ma is számon (Béládi Miklós (szerk.), A magyar irodalom története 1945-1975 , Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986). Alkotásai reflektálnak mind a hazai és egyetemes történelem eseményeire, mind pedig a katol

Az ostravai magyar közösség Balga Zoltán atya, a prágai Szent Henrik templom plébánosa megemlékező magyar nyelvű szentmisét mutatott be Ostravában 2018. október 6-án, melyet agapé követett a Magyar Klubban. Balga Zoltán atya A 27. évközi hétre vonatkozó szentmisén Mózes I. könyvéből hangzott el részlet Ádámról és Éva teremtéséről, a vonatkozó olvasmány pedig a házasság szentségéről beszélt. A prédikációban Zoltán atya kiemelte azokat a veszélyeket, érték eltolódásokat, melyek korunkban a házasságon túl minden kapcsolatot fenyeget. Ilyen veszély például a mindenek feletti énközpontúság, mely megakadályozhatja az alázatos figyelmet, mellyel a másik felé kell fordulnunk meghallva, megértve és elfogadva őt. Fontos korunk rohanó és mindentől mentes világában megtartani ezt a fajta szerető odafordulást a kapcsolatokban és Istent a hitünkben. „Egy jó kapcsolat áldozattétellel jár” - mondta Zoltán atya, hiszen a házasságban a két fél megszűnik önállónak lenni és „a kettő egy te

Szeptember 28. Csehország patrónusának, szent Vencelnek a napja, amikor az ünnepi megemlékezések és istentiszteletek mellett országszerte kirakodóvásárokat szerveznek. Nincs ez máshogy Lovosicében, a Prágától 70 km-re fekvő kisvárosban sem. Az ottani Magyar ház immár tizedik alkalommal állítja fel sátrát, és kínálja a magyar finomságokat a zarándokoknak és az arra sétálóknak. Emellett készségesen válaszolnak a kérdésekre: vajon tényleg irgalmatlanul csípősek és fűszeresek a magyar ételek, miért nem olyan sűrű a magyar gulyás, mint a cseh? A magyar stand főszereplői idén  is Csányi Sándor, a szolnoki gulyáskirály és Bihacsy László, a szabadtűzi sütés-főzés mestere voltak. Tudomásom szerint legalább háromszáz liter alföldi csipetkés marhagulyást készítettek. ”Sajnos” ez is kevésnek bizonyult, akkora volt az érdeklődés, hiszen a jó és finom dolgoknak hamar híre megy. Nem is akármilyen gulyást ettünk! Íme a hivatalos közlemény: A Földművelésügyi Minisztérium

Azoknak, akik már hosszabb ideje követik a csehországi eseményeket, talán nem új a Babylonfest rendezvény neve. Az egyhetes fesztivál során minden Brünnben és környékén élő kisebbség lehetőséget kap arra, hogy bemutassa kultúráját – vagy legalább annak egy kis szeletét – ezzel gazdagítva a közönséget immár 11. alkalommal. Állandó program a pénteki komolyzenei est, amely a Podoby hudby nevet kapta. Magyarra talán a Zene ..... fordíthatnánk. A tavalyi főszervező a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének Brünni Alapszervezete volt, akiknek köszönhetően a Debreceni Kodály Kórus és Vojtek János mutathatta be a magyar zenét. Idén az orosz kisebbség hívta meg a Morvaországban muzsikáló hivatásos és „félhivatásos“ zenészeket. Helyet kaptak többek között az orosz Táňa Soto Janošová, a görög Rula Machačová, az ukrán Serhij Derda – Julija Jefimčuk páros, az osztrák Martino Hammerle-Bortolotti, a lengyel Martina Macko énekesek, zongorajátékkal pedig Helena Fialová, Martin Jakubíček

2018. szeptember 22-én került megrendezésre tizenegyedik alkalommal a hatnapos BabylonFest záró eseménye, a szabadtéri ének- és tánc gála és gasztronómiai bemutató Brnoban a Moravske namesti parkban. A résztvevő nemzetiségek közül a magyar szervezet alapítónak számít, és a mai napig mozgató rugója mind a szervezésnek, mind a lebonyolítás sikerességének. A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szervezetének Brno-i Alapszervezete standjáról és standjából készült az alábbi beszámoló. A brno-i sokszínűséget tizenegy éve ünneplő BabylonFest az idén is hatalmas sikerrel zajlott. Számos eseménnyel és nagy aktivitással vettek részt az egyes nemzetiségek (szám szerint tizenegy: bolgár, görög, horvát, lengyel, magyar, német, orosz, román, szlovák, ukrán és vietnámi) a programokon, mely a sokszínűség mellett az összetartozást is ünnepelte. A város apraja – nagyja megmozdult ezen a hat napon, sőt az ország más pontjaiból (Prága, Ostrava) és még a környező országokból is érkeztek érdeklődők a

Élő Fáklya est Prágában 2018. szeptember 10-én A Prágai Lengyel Intézet, a Cseh Nemzeti Múzeum, a Prágai Magyar Intézet, a  Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet és a  Cseh Rádió (Vltava) szervezésében 2018. szeptember 10-én a prágai Új Nemzeti Múzeum épületében került megrendezésre az  Élő Fáklya  című tudományos program és megemlékezés a szolidaritás és a közép-európai (V4) identitás nevében.  Forrás: Balassi Intézet, Prága honlapja A Ti szabadságotokért és a miénkért!  elnevezésű kiáltás történelmi múltra tekint vissza, melynek egy XX. századi példáját, a totalitárius rendszer ellen önfeláldozással tiltakozó három férfi (Ryszard Siwiec, Jan Palach és Bauer Sándor) életét ismerhették meg a résztvevők tudományos szakértők, politikai képviselők és dokumentumfilmek segítségével. A megemlékezés apropója, az első fáklya önfeláldozásának 50. évfordulója. Ryszard Siwiec 59 éves lengyel könyvelő Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásként gyújtotta fel magát a varsói Tízéve